SZÜLŐFÖLDEM, SZÉP HAZÁM
( Petrás J.-Szijártó Zs.-Bäck Z.)

Jártam én már mindenütt, hol csalogány dalolt.
Benéztem mindenhova, hol magyar nóta szólt.
Aludtam csillag-paplanos szabadég alatt.
Csörgedező patakvíz oltotta szomjamat.

Szeretem a szülőföldem, szeretem e szép hazát,
Szeretem az eső verte magyar rónák illatát.
Szeretem a vadvirágot, szeretem a réteket,
Szeretem a felhők fölé tornyosuló hegyeket.

Átvágtam már végtelen nagy erdők sűrűjén,
A beszűrődő napsugarak vékony ösvényén.
Éreztem, hogy velem együtt lélegzik a táj,
Délibábot kergetett a pusztában a nyár.

Szeretem a szülőföldem, szeretem e szép hazát,
Szeretem az eső verte magyar rónák illatát.
Szeretem a vadvirágot, szeretem a réteket,
Szeretem a felhők fölé tornyosuló hegyeket.

Szeretem a szülőföldem, szeretem e szép hazát,
Szeretem az eső verte magyar rónák illatát.
Szeretem a vadvirágot, szeretem a réteket,
Szeretem a felhők fölé tornyosuló hegyeket.

Szeretem a zúgó Tiszát, szeretem a kék Dunát,
Szeretem a lágyan ringó búzamezők aranyát.
Köszönöm a sors kezének, megköszönöm Istennek, Ezerszer is köszönöm, hogy magyar módra élhetek.

Wamp + Szóló:
D F B C
D F B C

Verze:
D D C F
B B F C 
D D C F
B B F A 
A

Refrén:
D D B F
C C F A
D D B F
C C F A

Vége:
D D B B

SZÉL SODORT SZÁRAZ LEVÉL
( Petrás J.-Szijártó Zs.-Back Z.)

Egy az ég, mely ránk borul,
Itt és most kell, boldogulj,
Amíg Isten napja süt,
Új reménnyel ébredünk.

Áldom azt a kis zugot,
Amely részemül jutott,
S ha az út alólam, majd kifogy,
Könnyű szívvel búcsúzok.

Szél sodort száraz levél,
Egyszer minden véget ér,
Egyszer nem nyílik tovább,
Elhervad minden virág.

Léptem nyomát ott hagyom,
A folyóparti sétányon,
Lassan hullám mossa el,
S a vízzel együtt útra kel.

Akárhány barátod lehet,
Csak egy legyen, ki eltemet,
Ő kívánjon jó utat,
Vigasztaljon másokat.

Szél sodort száraz levél,
Egyszer minden véget ér,
Egyszer nem nyílik tovább,
Elhervad minden virág.

Egy az ég, mely ránk borul,
Itt és most kell, boldogulj,
Amíg Isten napja süt,
Új reménnyel ébredünk.

Áldom azt a kis zugot,
Amely részemül jutott,
S ha az út alólam, majd kifogy,
Könnyű szívvel búcsúzok.

Szél sodort száraz levél,
Egyszer minden véget ér,
Egyszer nem nyílik tovább,
Elhervad minden virág.

Léptem nyomát ott hagyom,
A folyóparti sétányon,
Lassan hullám mossa el,
S a vízzel együtt útra kel.

Akárhány barátod lehet,
Csak egy legyen, ki eltemet,
Ő kívánjon jó utat,
Vigasztaljon másokat.

Szél sodort száraz levél,
Egyszer minden véget ér,
Egyszer nem nyílik tovább,
Elhervad minden virág.

Wamp:
F C#  F C#

Verze:
F  F  C#  C#
F  F  D#  D#
F  F  F  F

Refrén+ Szóló:
C#  C#   F  F
C#  C#   F  F
C#  C#   F  D#
F  F  F  F

BETYÁROK
( Petrás J.-Szijártó Zs.-Bäck Z-Bene B.)

Addig küzdök, míg van vérem,
Míg van vérem, míg van vérem.
Senki fiát én nem félem,
Én nem félem, én nem félem.
Ha a kezünk fokost ragad,
Fokost ragad, fokost ragad.
Gyáva népség messze szalad,     
Messze szalad, messze szalad.  

Betyárok keleten, betyárok nyugaton,
Nyargal velük a szél, a magyar ugaron.
Betyárok keleten, betyárok nyugaton,
Ahogy a farkasok, úgy élnek szabadon.   

Csak az lehet talpig betyár,
Talpig betyár, talpig betyár.
Aki három lány után jár.
Lány után jár, lány után jár.
Mert akinek nincs mátkája,
Nincs mátkája, nincs mátkája,
Annak nincs is boldogsága,
Boldogsága, boldogsága.

Betyárok keleten, betyárok nyugaton,
Nyargal velük a szél, a magyar ugaron.
Betyárok keleten, betyárok nyugaton,
Ahogy a farkasok, úgy élnek szabadon.   

A betyárnak mindent szabad,
Mindent szabad, mindent szabad.
Mert a száján nincsen lakat,
Nincsen lakat, nincsen lakat.
Adjon Isten egészséget,
Egészséget, egészséget.
Így éljünk még vagy száz évet,
Több száz évet, sok száz évet.

Betyárok keleten, betyárok nyugaton,
Nyargal velük a szél, a magyar ugaron.
Betyárok keleten, betyárok nyugaton,
Ahogy a farkasok, úgy élnek szabadon.   

Betyárok keleten, betyárok nyugaton,
Nyargal velük a szél, a magyar ugaron.
Betyárok keleten, betyárok nyugaton,
Ahogy a farkasok, úgy élnek szabadon.  
A magyar ugaron.

Wamp
E  C  G  D
E  C  G  D
E  C  G  D
E  C  G  D
E  D/E
Verze:
E  G  D  A
E  G  D  A
E  G  D  A
E  G  D  A
A  A
Refrén:
E  G  A C  
E  G  A C  
E  G  A C
E  G  A C

BÁTRAK DALA
( Petrás J.-Szijártó Zs.-Back Z. )

Mozdul a föld, dőlnek a fák,
Hősöket szülnek a magyar anyák.
Átsüt a nap a felhők mögül,
A bátraknak minden sikerül.
A bátraknak minden sikerül.

Az marad állva, aki kitart,
Aki látja a készülődő vihart.
Legyőzhetetlen, sohase fél,
A holnapért küzd, de a mának él.
A holnapért küzd, de a mának él.

Füst gomolyog, vér szaga száll,
Harcban elesni dicső halál.
S ha éjjel angyalok énekelnek,
A sírba leszálltak visszatérnek.
A sírba leszálltak visszatérnek.

Mozdul a föld, dőlnek a fák,
Hősöket szülnek a magyar anyák.
Átsüt a nap a felhők mögül,
A bátraknak minden sikerül.
A bátraknak minden sikerül.
A bátraknak minden sikerül.
A bátraknak minden sikerül.

Verze+ Refrén:
Am    Dm    G    C
F    G    E     Am
Am

A BÁSTYA
( Petrás J.-Szijártó Zs.-Back Z. )

Mint téglák a falba, egymásra rakva,
Nem lóg ki senki jobbra se balra,
Alulról tartanak, felülről nyomnak,
Törvénye van itt mennynek, pokolnak.

Áll a bástya, egymagába,
Testét golyók ezre járja.
Ostromolják, körbe zárják,
Lerombolni még sem tudják.

Görnyedő hátak tartják a vázat,
Helyét nem adja át egyik se másnak.
Fogaik rácsát összeszorítva,
Erőre kapnak újra meg újra.

Áll a bástya, egymagába,
Testét golyók ezre járja.
Ostromolják, körbe zárják,
Lerombolni még sem tudják.

Áll a bástya, egymagába,
Testét golyók ezre járja.
Ostromolják, körbe zárják,
Lerombolni még sem tudják.

Áll a bástya, egymagába,
Testét golyók ezre járja.
Ostromolják, körbe zárják,
Lerombolni még sem tudják.

Wamp:
E G H H  

Verze:
E G H E
E G H E

Refrén:
G H C G
E G C G

Szóló:
F#F#GG   F#F#AA  F# A
H  H   D  A
G  A   H  H/A
H  H   D  A
G  A   H  H

ÜVEGPOHÁR
( Petrás J.-Szijártó Zs.-Bäck Z.)

Valahol eltört egy pohár,
Üvegszilánkok ezre száll,
Hangját visszhangozza még az ég.  
Réges-rég nem használták,
A polc hátsó sarkában állt.
Már csak magában beszélt, ha félt.

Nem volt könnyű élete,
Félig üres, félig tele.
Magányosan szaladt vele,
A végzet utolsó tele.
Még egyszer elképzelte,
Hogy újra koccintanak vele.
Szemét boldogan csukta le,
S megrepedt üvegszíve.

Valahol eltört egy pohár,
Üvegszilánkok ezre száll,
Minden szilánk egy-egy szép emlék.
Látott boldog arcokat,
Megismert féltett titkokat,
Hallgatott sok-sok mesés regényt.

Nem volt könnyű élete,
Félig üres, félig tele.
Magányosan szaladt vele,
A végzet utolsó tele.
Még egyszer elképzelte,
Hogy újra koccintanak vele.
Szemét boldogan csukta le,
S megrepedt üvegszíve.

Valahol eltört egy pohár,
Üvegszilánkok ezre száll,
Apró kristályokra hullt a múlt.
Ahány darabka, annyi kép,
Annyi lángoló beszéd,
Fénye lassan megfakult, kihunyt.

Nem volt könnyű élete,
Félig üres, félig tele.
Magányosan szaladt vele,
A végzet utolsó tele.
Még egyszer elképzelte,
Hogy újra koccintanak vele.
Szemét boldogan csukta le,
S megrepedt üvegszíve.

Vamp:
Dm   F C   G
Verze:
Dm  F  C  G
Dm  F  C  A
Dm  F  C  G
Dm  F  C  A
Refrén:
F  C  Dm   B/C  
F  C  Dm   B/C  
F  Dm  C   A
Dm   F  C  A 
Szóló:
Dm C  B C

HATÁRVADÁSZ INDULÓ
(Petrás J.-Szijártó Zs.- Bäck Z)

Ha Magyarhon felé sötét fellegek törnek,
Ezer határvadász visszatartja őket,
Viharral érkezünk, célra tart szemünk,
Fegyver hidegvasát szorítja két kezünk.

Határvadász, nevet a nap amerre jársz,
Határvadász, seregnyi őrangyal vigyáz.
Fel vigyázz!

Az árnyas fák alatt, hol bokrok térdepelnek,
Fehér határkövek, barátként üdvözölnek.
S, mi szárazon-vízen, keresztül mindenen,
Úgy csapunk le, mint a forgószél a bérceken.

Határvadász, nevet a nap amerre jársz,
Határvadász, seregnyi őrangyal vigyáz.
Fel vigyázz!

Ha Magyarhon felé sötét fellegek törnek,
Ezer határvadász visszatartja őket,
Viharral érkezünk, célra tart szemünk,
Fegyver hidegvasát szorítja két kezünk.

Határvadász, nevet a nap amerre jársz,
Határvadász, seregnyi őrangyal vigyáz.
Fel vigyázz!

Wamp:
C  B  D# G

Verze:
C  C/G  G  G/C
F  D#  G  G

Refrén:
G/D#/D
C  F  B  D# / G

Szóló:
C  F  B  D# / G

SÁMÁNOK RINGATTAK
(Petrás J.-Szijártó Zs.- Bäck Z)

Újra dob pereg,
A Kárpátok felett.
Tűz emészti el,
Az ősi földeket.

Halld meg Istenünk,
Bár vérzünk, könnyezünk,
Mégis győzni fog,
Harcos nemzetünk.

Bölcsőnk,
Fehér sámánok ringatták.
Szívünk,
Izzó ércből kovácsolták.
Lelkünk,
Megjárta a poklok poklát.
Népünk,
Új csatára vár.

Míg itt keringenek,
A csontleső ebek.
Éberen figyel,
Az üldöző sereg.

Isten ostora.
Lesújt mindenhova,
És fényesen ragyog,
Magyarhon csillaga.

Bölcsőnk,
Fehér sámánok ringatták.
Szívünk,
Izzó ércből kovácsolták.
Lelkünk,
Megjárta a poklok poklát.
Népünk,
Új csatára vár.

Bölcsőnk,
Fehér sámánok ringatták.
Szívünk,
Izzó ércből kovácsolták.
Lelkünk,
Megjárta a poklok poklát.
Népünk,
Új csatára vár.

Wamp:
Am  Am   F  Am
Am  Am  G   F

Verze:
Am  Am   F  Am
Am  Am  G   F

Refrén:
Am  Am  F  E
Am  Am  F  E

Szóló:
F  E  F  E
F  E  F  E

NÉMA KERESZTEK
( Petrás J..-Szijártó Zs.- Bäck Z.)

Hideg fuvallat söpör végig a tájon,
Keresztek végtelen hosszú sorát látom.
Bolyong egy lány köztük haldokló szívvel,
Megtépett zászlót szorít kezével.

Néma keresztek, beszéljetek.
Kit rejt a mély? Kit őriztek?
Én hallgatom, én itt leszek,
Néma keresztek, beszéljetek.

Csupán egy év, rang és név áll a táblán,
Átlőtt rohamsisak lóg keresztfáján.
Vérével szolgált, erénye volt a hűség,
Életét adta ezért a földért.

Néma keresztek, beszéljetek.
Kit rejt a mély? Kit őriztek?
Én hallgatom, én itt leszek,
Néma keresztek, beszéljetek.

Néma keresztek, beszéljetek.
Kit rejt a mély? Kit őriztek?
Én hallgatom, én itt leszek,
Néma keresztek, beszéljetek.

Wamp:
Hm  A  F#m    Hm /A
Hm  A  F#m    Hm / A
Hm  A  G         D /C#
Hm  A  F#m    Hm
Hm/A

Verze:
Hm  A  F#m    Hm /A
Hm  A  F#m    Hm / A
Hm  A  G         D /C#
Hm  A  F#m    Hm
A

Refrén:
Hm    G        F#m    Hm
Hm    D         A        D    
F#m   Hm     A         D      
F#m   Hm     F#m    Hm     
F#m   

Szóló:
Hm  A  F#m    Hm /A
Hm  A  F#m    Hm / A
Hm  A  G         D /C#
Hm  A  F#m    Hm
A

JÁSZKUNSÁGI GYEREK VAGYOK
( Népdal )

Jász kunsági gyerek vagyok, jász kunságban születem,
Kiskoromtól nagykoromig benne felnevelődtem. 

Kilenc zsandár kísér engem a jász kunsági fő utcán,
Még akkor is betekintek a kis angyalom ablakán.

Éppen akkor, éppen akkor vetette be az ágyát,
Rozmaringgal, rozmaringgal söpörte a szobáját.

Még akkor is azt kiáltja betyár gyerek, gyere be,
Adj egy csókot, egy utolsót Kacsintsál a szemembe. 

Nem mehetek kedves rózsám, mert be vagyok sorozva,
A jászberényi nagy kaszárnya számomra van kinyitva.

Fel szántatom, fel szántatom a jászberényi fő utcát,
Vetek bele, vetek bele piros pünkösdi rózsát.

Mert az a föld fekete föld piros rózsát teremne,
Minden szőke barna kislány csak engemet szeretne.

Verze:
H    H    F#   H
G   G     A    D
F#  H     D    A
D    F#   A    H