A SZÁMŰZÖTT
( Petrás J.- Back Z.- Szijártó Zs.)

Vagyok a folyton lázadó,
Száműzött, meg nem alkuvó.
Testem egy süllyedő hajó,
De lelkem nem pusztítható.

Letépek minden rabláncot,
Nem tartanak meg vasrácsok,
A szabadság hírét viszem!
Neveltek papok, harcosok,
Keresztet, kardot markolok,
Csaták tüzében edződtem.

Hódítók jöttek, s buktak el,
Keresztül mentem mindenen,
A négy folyót vér öntözi.
Megnyílik felettem az ég,
Kopjafák közt lidérc kísért, 
Az ősök dalát énekli.

Csontvázán vonaglik a múlt,
Roppant tehertől földre hullt.
A jövőt kínok közt szüli.
Elsárgult könyvlapokra írt,
Megalkuvó törvényeink,
A tisztítótűz emészti.

Ne kelljen többé fel a Nap!
Míg csak egy rab magyar marad.
Ne ontsa termését a föld!
Míg vissza nem tér minden rög.
Ne adjon Isten vágyakat!               
Míg minket más nép fosztogat.
Ne essen éltető eső!
Míg nem köszönt ránk szebb jövő.

Eleje Basszus bontás:
Fiszm. Fiszm.  A  A  D  D/e

Verze:
Fiszm.  A   D   Cisz  Fiszm.  A   D   Cisz 
Fiszm.  A   D   Cisz  Fiszm.  A   D   D/EE D/EE  D/E

Refrén:
Fisz  E  A  Cisz 
Fisz  E  A  Cisz 

Wamp:
Fisz  Fisz  D  A

BUSÓ REGE
( Petrás J.- Back Z.- Szijártó Zs.)

Egy rejtelmes kis sziget, mit jótékony köd fedett,
A régmúlt időknek korát idézi meg.
Hol minden kis szegletet a nád és mocsár belep,
Új otthonra lelt ott a bujdosó sereg.

A túlparton lánc csörög, az ocsmány török röhög,
S gályára száll sok-sok elrabolt kölyök.
A bosszúra szomjazó megannyi szigetlakó,
Tengernyi könnyét viszi a nagy folyó.

Héj-héj!   Süvít a szél.  Héj-héj!   Hosszú a tél.
Héj-héj!   Recseg a jég.  Héj-héj!   Közel a vég.                     

Már égnek az őrtüzek, forr bent a gyűlölet,
S az est kék ködéből kilép egy ősz öreg,
A vénség pipára gyújt, a füstből kövéret fújt,
Hangjának érce a téli égre zúg.

Ej, ne keseregjetek, egy jelt kell kövessetek,
A fénylő viharból vitéz jön értetek.
Meglesz jutalmatok, csak fegyvert kell fogjatok,
És vérrel kifestett maszkot faragjatok.

A jóslat egy éjszakán oly sok hosszú év után,
Vihartól kísérve végre valóra vált.
Arany vértbe öltözött lovas állt a fák között,
És intett: Utánam! Csatába, ördögök!

Száz csónak útra kel az elszánt legényekkel,
Maszk rejti arcuk, kezükben bot figyel.
Hej, török, itt a vég, szaladj, fuss az életért,
Mert eljöttünk érted, fizetsz ma mindenért.

Rémséges maszkban jönnek, ördögszekéren ülnek,
Kolomp húzza a bundájuk, lóbálják nagy buzogányuk.

Wamp:
Gm  F  Gm   F  Gm  F  Gm/Dm/F/Gm

Verze:
Gm   Disz  B  Dm
Gm   B  D  Gm
Gm   Disz  B  Dm
Gm   B   D
Gm/Dm/F  Gm/Dm/F
Gm/Dm/F  Gm/Dm/F
Gm   Disz   B  Dm
Gm   B  D   Gm
Gm   Disz  B   Dm
Gm   B D  Gm/F

Refrén:
Gm Gm  B  B  Disz  Disz  Dm  Gm
Gm Gm  B  B  Disz  Disz  Dm  Gm/F

Mondóka:

OTTHON VAGYOK
( Petrás J.- Back Z.- Szijártó Zs.)

Reginam occidere nolite timere bonum
est si omnes consentiunt ego non contradico.

Ez itt a föld, ami szívembe írta,
Égő betűkkel hazám nevét.
Karjai hatalmas hegyekként fonják,
Körbe a világ legszentebb helyét.

Ez itt a föld, ami magába itta,
A szabadság oltárán kiömlő vért,
A mártírok testét a testébe zárta,
Hogy harcosként jöjjön egy új nemzedék.

Ez itt a föld, ami keblével táplált,
Megannyi idegent, s minden magyart,
Mégis akadt ki a jóért cserébe,
Hálából inkább a húsába mart.

Ez itt a föld, ami szótlan viselte, 
Az évezredek vágta összes sebét.
És hányszor gyalázták, hányszor taposták,
Igába mégsem hajtotta fejét,

Itt bárhova lépek, otthon vagyok,
Felettem a csillagösvény ragyog,
Köszönt a nap, köszönt a hold.
Ahol születtem, ott is halok.

Wamp:
D  A  G  D
G  D  A  D

Eleje:
D D D F/E

Verze:
D  B  C  A
D  B  C  A  

Refrén:
D  G  A  D
D  G  C  F  
G  D  A  D
C  F  A  D   
G  D  A  D
C  F  A  D

D D D/F/E

Szóló:
D  D  G  G 
A  A  D  D
D  D  G  G 

EGY SZÖKÖTT HADIFOGOLY ÉNEKE
( Petrás J.- Back Z.- Szijártó Zs.)

Havas fenyvesek mellett lépkedek,
Lábam elfagyott, mindenem remeg,
Ruhám rongyai tetvek otthona,
Szőrös arcomon háborúk nyoma.

Előttem folyók, mögöttem hegyek,
Nyomomban veszett kutyák lihegnek,
Sár levét iszom, fák kérgét eszem,
A hideg holdsugár terít meg nekem.

A magasban elszáll egy madár,
Ő talán tudja, merre jár,
De én, akit üldöz a keleti szél,
Csak lába viszi, míg haza nem ér.

Láttam őrjöngő, csonttörő halált,
Vitt magával nőt és katonát,
Bomló testüket jégvirág lepi,
Kezük görcsösen egymást öleli. 

A domb túloldalán géppisztoly kaszál,
Hangja szaggatott, gyilkos táncot jár,
Földhöz lapulok, lassan kúszom,
Egy kőhajításnyira már csak az otthon.

Verze:
A  C  G  F
A  C  G  F
F/g
A  C  G  F
A  C  G  F
F

Refrén:
A  C  G  F
A  C  G  F
A  C  G  F
A  C  G  F

Wamp:
A  G/F  

Szóló:
A  G  F  G

VENDÉGSÉG
( Petrás J.- Back Z.- Szijártó Zs.)

Üdvözöllek magyarhonban, messziről jött idegen,
Hogyha jó szándék vezérel, pihenj annyit, amit kell,
De ha földünkre fáj fogad, vagy csak asszonyt vinnél el,
Fordulj sarkon, s gyorsan kotródj innen Isten hírével.

Ne szomjazzon más nép fia a mi javaink után,
Mi sem kérünk semmit abból, ami nem nekünk dukál,
Nem keressük mi a bajt, de el sem futunk előle,
Aki fogát feni ránk, az pórul jár egy-kettőre.

Szívesen látunk mi bárkit, ha utána hazamegy,
Nem időzik a kamrában, hogy a zsebét tömje meg.
Mert a világ ezen felén csak az él meg száz évet,
Aki tiszteletben tartja mifelénk az illemet.

Verze:
C  F  G  C
C  F  G  C
G  C  C  F
C  F  G  C
C  F  G  C

Vamp:
F  C  F  C
F  C  G  C

GÓG ÉS MAGÓG
(Ady Endre- Petrás J.- Back Z.- Szijártó Zs.)

Góg és Magóg fia vagyok én,
Hiába döngetek kaput, falat,
S mégis megkérdem tőletek:
Szabad-e sírni a Kárpátok alatt?

Verecke híres útján jöttem én,
Fülembe még ősmagyar dal rivall,
Szabad-e Dévénynél betörnöm,
Új időknek új dalaival?

Fülembe forró ólmot öntsetek,
Legyek az új, az énekes Vazul,
Ne halljam az élet új dalait,
Tiporjatok reám durván, gazul.

De addig sírva, kínban, mit se várva,
Mégiscsak száll új szárnyakon a dal,
S ha elátkozza százszor Pusztaszer,
Mégis győztes, mégis új és magyar.

Vamp:
Cm  Gisz  Cm  Gisz
Cm  Gisz  Cm  Gisz

Verze:
Cm  F  Gisz   Gm
Cm  F  Gisz   Gm/C
Gisz  Gm/C

Refrén:
Fm  Fm  Cm  Cm
Gisz  G  Cm  Cm
Fm  Fm  Cm  Cm
Gisz  G  Cm  Cm/ G

Szóló:
G  G
Cm  B  Gisz  Disz
Cm  B  Gisz  Disz
G  G  G  G

SEGÍTS EMLÉKEZNEM
( Petrás J.- Back Z.- Szijártó Zs.)

Ha a lábam nem bírja a járást,
Ha a fülem nem hallja a sírást,
Ha a kezem nem érzi a munkát,
Karolj belém és fogj át,
Ne hagyd, hogy meglássák.

Ha a szemem nem látja a szépet,
Ha a hajam tiszta hófehér lett,
Ha a nyelvem nem hajlik beszédre,
Csak ülj le mellém csendbe,
Hajtsd fejed szívemre.

Meséld el, milyen voltam,
Hogy éltem, hogy daloltam,
Segíts, hogy emlékezzem,
Kit szerettem?
Mondd azt, hogy minden rendben,
Nincs baj, és nem kell félnem,
S én majd behunyt szemmel,
Emlékezem.

Ha az ajtót nem nyitja rám senki,
Ha a szívem lassabban kezd verni,
Ha a számon nem megy már le étel,
Csak miénk lesz az éjjel,
Még együtt alszunk el.

Verze:
C  B  C  C
C  B  C  C
Disz B Disz G C  G  C C/B

Refrén:
Disz  B  C  Gm
C  B  G  C
Disz  B  C  G
C  B  G  C
C/B

Wamp:
C C B C

Szóló:
A  A  F  F  A  A  F  F
C  C  G G  A  A  E  E

Refrén szóló után:
C  G  A  Em
A  G  E  A
C  G  A  E
A  G  E  A

GÁRDA INDULÓ
( Petrás J. )

Nincs a földnek még oly drága szeglete,
Mint a délibábos Kárpát-medence,
És hogyha az égen száz villám cikáz,
E szép hazára gárdista vigyáz!
Lá-lá-lá-lá Bátorság! Lá-lá-lá-lá Büszkeség!
Lá-lá-lá-lá Hűség! Lá-lá-lá. Lá-lá-lá.

Kopár szirtek ormán a bánat szele fúj,
Védtelenek, árvák sűrű könnye hull,
Felébresztjük újra a szunnyadó erőt,
Adjon a Jóisten szebb jövőt!
Lá-lá-lá-lá Becsület! Lá-lá-lá-lá Tisztelet!
Lá-lá-lá-lá Fegyelem! Lá-lá-lá. Lá-lá-lá.

Boldogasszonyunk, jó égi patrónánk,
Te hozzád könyörgünk, hozzád száll imánk,
Óvd meg ezt a földet, óvd meg nemzeted,
Áldja minden gárdista neved.
Lá-lá-lá-lá Bátorság! Lá-lá-lá-lá Büszkeség!
Lá-lá-lá-lá Hűség! Lá-lá-lá. Lá-lá-lá.

Minden hívó szóra bátor tett felel.
A rettegést a rend és remény váltja fel,
Együtt dobban szívünk, egy a végzetünk,
Ha száz halált le kell is küzdenünk.
Lá-lá-lá-lá Becsület! Lá-lá-lá-lá Tisztelet!
Lá-lá-lá-lá Fegyelem! Lá-lá-lá. Lá-lá-lá.

Verze:
D  D  A  A
A  A  D  D
D  D  G  G
D  A  D  D/E

Refrén:
A  A  A  H
H  H  H/E  E/A

Wamp:
D  D  D  A  
A  A  A  D  
D  D  D  G
F  A   D  D

HEJ TULIPÁN 
( Thököly Vajk-Petrás J.- Back Z.- Szijártó Zs.)

Hej tulipán, tulipán,
Hervadsz Erdély kapuján,
Eső ver szét, fagy csipdes,
Napfény éget, szív mérgez.

Hej tulipán, tulipán,
Ősi földed hagytad rám,
Hegyet járó fák dalát,
Völgyben patakok zaját.

Hej tulipán, tulipán,
Gyászba borult szent hazám,
Letépték virágodat,
Csak bús gyökered maradt.

Hej tulipán, tulipán,
Itt született jó apám,
Te vigyáztad őseit,
Most te vigyázd utódait.

Hej tulipán, tulipán,
Nyíljál Erdély kapuján,
Gyökered nyúljon mélyre,
Minden magyar szívébe.

Hej tulipán, tulipán,
Sóhajtásod messze száll,
Sebes szárnyán visz a szél,
Hallják meg, hogy van remény.

Wamp:
Gisz   Disz    Fm       Cm
Cisz    Gisz    Cm     Fm
Fm/C

Verze:
Fm   C    Cisz     Gisz 
Fm   C    Cisz/Gisz    C/Fm
Fm/G

Refrén:
Gisz   Disz    Fm       C
Gisz   Disz    Fm/C   Fm
Gisz   Disz    Fm       C
Gisz   Disz    Fm/C   Fm

Szóló:
Gisz   Disz    Fm       Cm

HINTALÓ
( Petrás J.- Back Z.- Szijártó Zs.)

Verze:
Am   C   G   Dm
Am   C   Dm   F
Am   F   C   G
Am   C   Dm   F
Am   C   G   Dm
Am   C   Dm    F
Am   F   C   G
E   E   E    E

Refrén:
Am   Am   F   F
C   C   G  G
Am   Am   F   F
C   C   G   G

Wamp:
Am   C   F   D/E/D/E
Am   C   F   D/E/D/E
Am   C   F   D/E/D/E
Am   C   F   E

Szóló:
Am   F   C   E

VALLOMÁS
( Petrás J.- Back Z.- Szijártó Zs.)

Elmondtam mindazt, ami elmondható,
A földön már nincs több kimondatlan szó,
Felhők mögé bújt ma előlem a nap,
De elküldött érted egy reménysugarat.

Százszor meghalni és százszor születni,
A hajnal tüzében melletted ébredni.
És szeretni, csak szeretni.
Még szeretni, csak szeretni.

Jártam utánad a messzi végtelent,
Nincs olyan hely, ahol nem kerestelek.
Rejtettek téged a bokrok, fák, tavak,
De látod, én mégis megtaláltalak.

Túl minden álmon, túl az ismeretlenen,
Egy ajtót nyitottak, neked és nekem.
Hol két világ összeér, harangok kondulnak,
A menny és pokol bennünk egybe olvadnak.

Verze:
G  Hm  C   G
C  D  G   Hm
G  Hm  C   G
C  D  G   Hm
H

Refrén:
Em  Hm  C  G
Em  Hm  C  G
H  Em  H  Em

LÉGIÓS DAL
( Petrás J.-Lengyel katonadal)

A légió, üvöltő orkán,
A légiós nem bukhat el.
A légiót egy cél vezérli,
Végigsöpörni mindenen.

Nézz a szenvedőkre!
Vér- és könny gyötörte hazád,
Hozzád kiált!
Harcolj tovább! Harcolj tovább!

Az akarat utat talál majd,
Ma azt kiáltsd: Isten segít!
Ha nem hiszünk a győzelemben,
Vesszünk el itt egy szálig mind.

Téphet szurony, szaggathat gránát,
Szívünk sebére orvosság nincs.
A föld alól is visszatérünk,
Míg fojtogat a rabbilincs.

Verze:
Hm    Em   Fisz  Hm
Hm    Em   Fisz  Hm

Refrén:
D    A/D/Cisz    Hm    Fisz/G
Em   Hm    Fisz     Hm

Szóló:
D  A  Hm  Fisz
G  A  D  Fisz
H  A  D  G

AZ UTOLSÓ SZÓ JOGÁN
( Petrás J.-  Aradi  tizenhárom )

1.Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa?
  Krisztus keresztje tövében érett apostollá, az apostolok lelke,
  És bitófák tövében kell forradalmárrá érni,
  A magyar lelkeknek.
2.A mai világ, a sátán világa,
  Ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár.
  Csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmi embersége söpörheti el,
  Ezt az átkozott, meghasonlott világot.
3.Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam.
  És halálommal is szolgálni fogok.
  Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom,
  Megértik ezt a szolgálatot.
4.Isten adta a szívet, lelket nekem,
  Amely népem és hazám szolgálatáért lángolt.
5.De rettenetes volna most az elmúlásra gondolni,
  Ha semmit sem tettem volna az életemben!
  Alázatosan borulok Istenem elé,
  Hogy hőssé, igaz emberré, jó katonává tett.
6.Legyoztük a halált, mert bármikor készek voltunk elviselni azt.
7.Minket az ellenség dühös bosszúja juttatott ide.
8.Nemsokára Isten legmagasabb ítéloszéke elé állok.
  Életem parányi súly csupán, de tudom, hogy mindig csak Őt szolgáltam.
9.Milyen különös, hogy Haynau bíró is keresztény és én is az vagyok.
  Csak az ördög keverhette így össze a kártyákat.
10.A világ feleszmél majd, ha látja a hóhérok munkáját.
11.Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon!
    És az isteni áldozat mellett oly törpe az én áldozatom!
12.Tegnap hősök kellettek, ma mártírok,
    Így parancsolja ezt hazám szolgálata.
13.Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e?
   Árpádok dicső szentjei, virrasszatok a magyar ifjúság felett,
   Hogy Krisztusé legyen a szívük és a hazáé az életük.

1. Lázár Vilmos:
2. Schweidel József:
3. Aulich Lajos:
4. Vécsey Károly:
5. Nagy-Sándor József:
6. Damjanich János:
7. Pöltenberg Erno:
8. Török Ignác:
9. Knézich Károly:
10. Leiningen-Westerburg Károly:
11. Láhner György:
12. Dessewffy Arisztid:
13. Kiss Ernő:

Wamp:
Em      G     C   Hm7    Em
Em   G   Am   C
Verze:
Em      C    Hm   G